A kassai születésű színművész néhány éve olvasta Márai Sándor Kassai őrjárat című regényét. A szövegélmény, a sorok személyessége és aktuális üzenete ötletet adott Havasi Péternek egy egyéni színházi alkotás megformálásához. A monodráma 2015 októberében született meg a genfi magyarok kérése nyomán, azóta havi rendszerességgel kerül közönség elé.

Az 1941-ben megjelent irodalmi mű színpadi változatáról van szó. Tulajdonképpen stand up-ról is beszélhetünk, hiszen az előadás fő eleme a szöveg. ,,Nyilván különbözik attól a stand up-tól, amire manapság egyre több ember vevő. Ez túlmutat a poénkodáson és a helyzetkomikumokon, elég lényegre törő, örök értékű történetekről van szó,” nyilatkozta a színművész, aki MáraiSándorként, egyes szám első személyben „mondva játsza” a regény tartalmát. Szabadúszóként szeretett volna valami egyszemélyest alkotni, a hétéves elképzelés az ausztriai bemutatón megvalósult. “Nekem is van egyfajta kassaiasságom, elég sok Márait olvasok. Közelinek érzem magamhoz és ezért szeretem játszani,” vallotta be Péter.

Az író a második világháború nyolcadik hónapjában egy napra Budapestről szülővárosába, Kassára utazik, annak ellenére, hogy semmi dolga ott, ,,mert otthontalannak éreztem magam a világban.“ A város a 20. század közepén az európai keresztény és polgári kultúra jegyeit viselte magán. Amikor a német katonák elfoglalják Párizst, szülővárosába tér, mert csak itt érez védelmet a külvilággal szemben, ahol ,,valami történik“. Az író hazarepül egy rövid éjszakára és egy csonka napra Kassára Budaőrsről. Műszaki hiba miatt 47 percig tart letenni a gépet szülővárosa repterén. Ez az idő éppen elég arra, hogy az ember emlékezzen és átgondolja az életét.

Péter meggyőző, minden néző elhiszi, hogy nem fél, inkább hűvös nyugalmat érez. Szinte hihetetlenül hiteles és természetes, mintha saját történeteit mondaná el. Máraival állunk a szálloda erkélyén és nézzük a malmot, amely nem csak gabonát őröl, vele megyünk a Mária-udvarba, Klemenisz nagymama sírjához és a Lőcsei ház melletti sörözőben nem a törzsasztalnál foglalunk helyet. Elköszönni Kassa gótikus szívébe térünk be. Márai művében nem ítélkezik, csak felsorolja és egymás mellé állítja a tényeket. Az ember maga alkot véleményt. Az évszázados polgári életmód összeomlását látva gyermekkora helyszíneire látogat. „Életem legszebb, igaz és emberi, európai emlékeit annak a magyar végvárosi, polgári kultúrának köszönhetem, melynél különbet aztán később a világban sem találtam.” Helyenként magát és tehetetlenségét hibáztatja a kialakult helyzet miatt, próbál íróként, kassai polgárként, európaiként szerepet vállalni a háborúban.

A Dóm tornyát nézve döbben rá, hogy ez és a hozzá hasonló katedrálisok légvonalban a keresztény európai kultúra őrhelyeit kötik össze, az útvonalat jelzik a pusztuló világ felett, „Kassa és Tours, Uppsala és Reims, Köln és Firenze fölött kóvályog a lélek e hetekben”, ám az emberiség mintha nem akarná látni a veszélyt. Az őrjárat során szinte megjövendöli az Európai Unió létrejöttét és annak igazi szerepét a műveltség, a jog és a keresztény erkölcs területén. A főhős úgy érzi, hogy ennek a kialakuló értékrendnek megfelelően kell alkotnia, mivel „ha akarnék, sem lehetnék más, mint magyar, keresztény, polgár és európai.“

Forrás: Nagy Emese, felvidek.ma

Programjaink megtalálhatók a honlapunkon: www.kereszturiestek.hu

vagy facebook oldalunkon: www.facebook.com/kereszturiestek

A támogató jegyek ára minden héten: 1.000,- Ft, melyet a helyszínen lehet fizetni. A befolyt összeget Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajánljunk fel.

Dátum: 2017. június 02., 19:00

További információ és regisztráció:

3916, Bodrogkeresztúr, Henye dűlő

info@kereszturiestek.hu 

Tel: +36 30/824-7748