top banner

A szerencsi Rákóczi-vár

A XVI. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Története elválaszthatatlan a város múltjától.

A Hegyalja kapujának nevezett Szerencs vidéke a 13. században a Bogát-Radvány nemzetség szállásbirtokát képezte, akik egy bencés apátságot alapítottak a vizenyős terület egyik kiemelkedő magaslatán.

A 15. század végén a virágzó mezővárost már a Szapolyai főnemesi család birtokában találjuk. Bencés apátságát 1556-ban az Erdély-párti Németi Ferenc – tokaji várnagy – fegyveres erővel elfoglalta, és megerősítve támaszponttá alakíttatta a Habsburg hívekkel szemben. Az apátság kőfalait Németi várnagy egy nagyobb területű, palánkfallal övezett külsővárral is kiegészíttette, ahol a könnyű fegyverzetű huszárok állomásoztak.

1565-ben a sokkal erősebb Tokaj várának sikeres bevétele után Schwendi császári generális zsoldosaival Szerencs ellen vonult fel, melynek hírére az őrség elmenekült. Korabeli adatok szerint Habsburg Rudolf császár és király a várbirtokot 9.160 forintért elzálogosította Rákóczi Zsigmondszendrői várkapitánynak, aki a reneszánsz stílusban átalakíttatta. A külső várat sokszögű bástyákkal védték, a belső várat, zárt, háromtraktusú, belső udvaros tömbbé alakították át.

Érdemes fellapozni egy 1635-ös összeírást {urbáriumot} a szerencsi várról, miszerint a külső bástyáin ágyúkat, a fegyverházban 50 puskát és 11 kisebb löveget halmoztak fel.

1644-ben Esterházy Miklós nádorispán csapatai megrohanták, és vandál módon kifosztották Szerencset, amit az ekkortájt itt birtokos Rákóczi László földesúr tiszttartója az első szóra feladott. Majd a később ismét Rákóczi tulajdonba került végvár már nem képviselt nagyobb hadászati értéket. Az 1670-es Wesselényi-összeesküvés megtorlásául császári zsoldosok szállták meg. A 18. század második felében lebontották a belső vár három tornyát, csak a déli torony maradt meg. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc utáni békésebb évszázadokban birtokosa volt még az Illésházy, Grassalkovich és a Szirmay família, akik kényelmes lakóépületté alakíttatták át az egykor véres harcokat látott védőműveket.

Jelenleg a szerencsi várban látható a Zempléni Múzeum képeslapgyűjteménye, de egyik részében szálloda is üzemel.


Állandó kiállítások

A képeslap világa
A szerencsi Zempléni Múzeum új állandó kiállítása az intézmény legjelentősebb kollekcióját, a nemzetközi hírű képeslevelezőlap-gyűjteményt tárja a látogatók elé.

  
Rákóczi Zsigmond és kora
A 17. század elejétől felemelkedő, egyre nagyobb vagyonnal és tekintéllyel rendelkező Rákóczi család és a hegyaljai mezőváros, Szerencs története több ponton összekapcsolódik.

  
A szerencsi csokigyár története
Szerencs újkori történelme szorosan összekapcsolódik termelő üzemeinek: a cukorgyárnak és a csokoládégyárnak történetével. Sikerük fellendítették a város gazdasági és kulturális életét, hozzájárultak a térség ipari kultúrájának meghonosodásához.


Nyitva tartás:

Január 1. - december 31.:

  • Hétfőn: zárva
  • Kedd-vasárnap 10:00-16:00 óráig

Belépő ára:

  • Felnőtteknek: 600 Ft
  • Gyermekeknek, nyugdíjasoknak, katonáknak: 300 Ft

Bővebb információ: http://szerencsivar.com/

 

Utazástervező "mit" kategóriája
Családos | Kiállítás
Tippek
Családoknak, barátoknak | Osztálykiránduláshoz | Kerékpárosoknak | Nyári szünidőre
Múzeumi adatok
Kiállitóhely | Muzeális emlékhely | Múzeum | Történeti
Látogathatósági adatok
Csoport | Egyének | Nyitva tartási időben
Interaktív térkép
15 perc

Felhasználók értékelése: